Cantuccini

Egyik kedvencem mióta csak hallottam róla.
Nem szabad sokszor elkészítenem, mert képes vagyok bármennyit felfalni belőle.

Íme Olaszmamma receptje:

500 g liszt
250 g cukor
150 g vaj (nem margarin)
3 db tojás +1 db a kenéshez
1 db citrom reszelt héja
fél csomag sütőpor
10 dkg mandula

Összekeverjük a lisztet, sütőport, cukrot, citromhéjat, 3 tojást. Ehhez adagonként hozzáadjuk az olvasztott vajat, majd a legvégén a mandulát, amíg egy lágy, nem ragadós tésztát nem kapunk.
(nekem mindig ragadós, de nem zavart soha)
Négy részre szedjük, rudakat formázunk belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. Tetejüket megkenjük tojással, majd 180 fokos sütőben sütjük kb.15 percig, míg szép aranybarna nem lesz.

Kivesszük (a sütőt még nem kapcsoljuk ki) picit hűlni hagyjuk, majd átlósan kb. 2 cm-es szeletekre vágjuk és egymás mellé fektetve a tepsiben visszatesszük szárítani kb.10 percig 180 fokon, majd az utolsó 10 percre megforgatjuk és a másik oldalát sütjük

Kész is a Cantuccinink !

Én szoktam bele tenni olyanokat, ami van itthon, pl. dió, aszalt gyümölcs (mazsola, áfonya)

Egyszerű ékszer ötlet

Azt hiszem minden fiatal lány örülne egy ilyen ékszernek. Igazi bulis, fesztiválos ékszer készülhet néhány bőrszálból, gyöngyből, medálból.  

Kerti árnyékoló

Ha majd egyszer apró lábak szaladgálnak a kertben, ezt a pavilont elkészítem.

Nem kell hozzá sok anyag, de nagyon jó szolgálatot tehet a nyári melegben. 

Gyorsan át is gondoltam, hogy vannak itthon sátorhoz tartozó rudak, az szerintem pont jó lesz ehhez.

Hóember - dísz

Idén a kollegáim és a szomszédaim hóembereket kaptak.
Sajnos megint elfelejtettem fotózni, így csak a "maradékot" tudom megmutatni. 

Cukor automata dísz

Van néhány számomra különleges ember, aki ilyen cukorautomatát kapott tőlem.
Ebben a kis díszben olyan sok jelentőséget találtam készítés közben.
Olyannak adtam, aki színes egyéniség, akiben sokkal több van, mint ami kívülről látszik, aki "édes".

 

Frida dísz

 

Az elmúlt karácsonyra néhányan Fridát kaptak tőlem ajándékba. 

 

Kifakult ernyő új élete

 

 Volt egy óriási, funkcióját tekintve tökéletes, de nagyon megkopott ernyőm.
Már nem használtuk, mert csúnya volt, de kidobni sajnáltam.
Eldöntöttem, lefestem.
Előbb textilfestékkel próbálkoztam, de az anyaga nem nagyon akarta megtartani a festéket. Befoga, aztán mikor lemostam, lejött az is. 
Így hát - lesz, ami lesz - jöhez az akrilfesték. Kkészítettem kéket, zöldet, lilát és "pacsmagoltam"

Ez lett belőle: 
Kipróbáltam, szuper víztaszítő képességű az akrilfestékkel is.
Pici hátrány (ha ez az), hogy a festék miatt kissé "vastagabb" lett az anyag. így kicsit nehezebb összetekert állapotban bepattintani a zárófület (vagy tudmisén mi az, amivel rögzítjük összezárt állapotában)