Gyerekkorunkban nagyon sok barackmag ékszert készítettünk.
Nem kellett hozzá más, csak egy barack és némi beton járólap.
A barackot megettük (nyami:) ), majd a magját a járdán dörzsöltük, dörzsöltük, míg kellőképpen lapos nem lett. Ezután a másik oldalát dörzsöltük.
A végén egy lapos szép valamink lett, aminek a közepéből ha kivettük a lágy magot, akkor lukas lett a közepe.
Valami alkalmas eszközzel megfúrtuk és már akaszthattuk is valamilyen zsinóron a nyakunkba.
Ugye, milyen egyszerű??
Persze ma már csinálhatjuk korszerűbben, használhatunk smirglit hozzá, de ügyes apukák flex-szel, csiszolókoronggal, vagy más vágószerszámmal is leszedhetnek a mag szélességéből, de akkor mi az élvezet?
Ha gyerekkel készítjük, akkor beszélgethetünk a súrlódásról, és a súrlódásból adódó felmelegedésről is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése